Csatlakozz te is!

Az építő jellegű kritikát elfogadom, igyekszem okulni belőle. Persze ez attól is függ, hogy ki szembesít éppen önmagammal?

A lehúzó, gyakran alaptalan kritikákat azonban igyekszem a "Lomtárba" dobni és lerázni magamról.

Kiemelt figyelemmel elemzem, mivel úgy gondolom a rosszindulatú is épít. Egész életemet tanuással töltöm. Elmúltam hatvan éves, amikor a szakmai pszichológiai- és önismeret  bizonyítványomat megkaptam. Ennek köszönhetem, hogy megtanultam szelektálni és csak a lélekre figyelni. A kritika a legértékesebb mester, mert mindenre megtanít.

Hmm... Kritika..
Szerintem senkinek sem esik jol egy kedves szemelytol valo negativ kritika. Nalam sok mindentol fugg. Az elso, hogy kitol kapom a kritikat, mennyit adok a szavara, hol van a ranglistan az az ember es mennyi penzt er. Tovabba az itelokepessege mennyire jo. Ha negativ kritikat kapok egy hozzam kozeli szemelytol, megprobalok javitani a hibamon, de ha egy olyan szemely mondja, aki alig ismer, meglehet, hogy O is kritikat kap utanna. Szeretek tisztaban lenni a hibaimmal, ahogy a pozitivumokkal is. En altalaban kimondom amit ki akarok es altalaban semmi baj nincs vele, nem vagyok nyers. Egy kritikaban erre is figyelni kell.. ha az ember tul nyersen kozli a negativ kritikat az mar lassan bunkosag. Velemenyem szerint mindenki elje ugy az eletet, ahogyan szeretne. Egy van, elvezzuk! Csupan nehany dologra kell odafigyelni. Ha az illeto megfogadja, akkor valoszinuleg konnyebb lesz a dolog, ha nem, hat nem. En nem haragszom meg erte es szerintem eddig meg ram sem haragudott meg ilyesmiert senki. Ha kapsz egy kritikat, nem muszaj valtoztass, ha te nem erzed ugy!

Kicsit rosszul. Általában megvisel, de elfogadom, meg nem hisztizek, meg is értem, csak ilyenkor elkezdek önostorozni, ami miatt magamba fordulok. De próbálom jobban kezelni.

Attól függ, hogy ki mondja a kritikát, és milyen formában. Mert ha egy ismerős/akit tisztelek mondja normális hangvételben akkor elfogadom, és gondolkodok rajta, ha ugyanígy egy ilyen ember mondja csak feleslegesen durván, akkor nem fogadom el, de ha pl. egy vadidegen mondja normálisan, akkor is sanszos, hogy elgondolkodom rajta. 

Ha olyan mondja, akinek nem adok a véleményére, akkor figyelmen kívül hagyom, de ha olyan, akinek fontos a véleménye, akkor nehezen. De sokszor belátom, ha igazuk van. :)

Sajnos, elég nehezen. Ezt pár ember már tapasztalta. Persze, ha valaki előre szól, hogy ezt azért mondja, hogy segítsen nekem, akkor annyira nem nehezen, de ha valaki úgy kritizál engem, vagy amit csinálok, hogy ő sincs előrébb, na, azt nehezen..:)

Előbb vagy utóbb minden kritika hasznomra válik, ha más nem, akkor megerősít abban, hogy még többet kell bizonyítanom. Elsőre sose bírom őket, mindig kell olyan két - három nap, hogy megemésszem őket. Ha eléggé bunkó módon kaptam a kritikát, akkor talán több idő is kell. 

A kritika? Sajnos mindent magamra veszek. Főképp a negatív dolgokat ha igazak ha nem. Ez sokszor okoz rosszabb pillanatokat nekem. De ha építő jellegű akkor el tudom fogadni pl most is kikértem egy véleményt a dolgozatomról. Szóval azt tudom mondani csak ésszel és akkor segít nem rombol.

Semmi bajom a kritikával, akár milyen. Úgy fogom fel, hogy minden kritika építő jellegű. Bírom, és el is várom, mert ha jó, akkor boldog vagyok, hogy elismertek, ha rossz, akkor örülök, és tovább bosszantzom, aki nem szereti az írásomat.