Talán már "felnőtt" fejjel kissé érdekes a kérdés, de elgondolkodtató. Talán jobban, mint bármikor.
Kislányként szerettem volna tanár lenni, pincér, fodrász, zongorista. Mikor mi újdonságot találtam. Elérkezett a gimnázium, így a grafika mellett döntöttem, hogy na én majd grafikus, lakberendező, dekoráció készítő vagy valami hasonló kézügyességis leszek. Teltek múltak az évek, elvégeztem a gimnáziumot. Eltelt egy hónap, 2, augusztust írtunk. Hirtelen jött költözés, új élet. Hogy ne kavarjak bele még jobban a nyugodtnak egyáltalán nem mondható életemnek, beiratkoztam a helyi pénzügyi okj-ra, hogy na majd én könyvelő, pénzügyi vagy titkár leszek, hisz a gimnázium alatt nagyon megszerettem a matematikát és a pénzes feladatokat. Eltelt 1 év, aztán mégegy. Elvégeztem az iskolát, elkezdődött a nyár.
És tudjátok mi a vicces? A mi leszek, ha nagy leszek kérdésre mindig tudtam válaszolni, most már viszont nem. Teltek múltak a hónapok, íródtak az önéletrajzok, pályázatok, és most a tél kezdetén még mindig itt toporgok egy helyben várva azt, hogy végre egyetlen egy helyről egy olyan értesítést kapjak, hogy felvéve.
Gyerekek! Mindenki összpontosítson a kitűzött céljaira, soha se adjátok fel félúton, soha ne kezdjetek bele mindig újba, csak egyet ragadjatok meg, de azt nagyon jól! Máskülönben úgy jártok, mint én, hogy csak vártok a csodára, hogy végre valaki valahonnan visszahívjon és azt mondja: ez leszel, ha nagy leszel, ide kellesz.
Informatikus. Hét éves korom óta a számítógép terén fejlesztem magamat, és már igen sokat értek hozzá.
Tudom, hogy rengeteg informatikus munkanélküli van - ha nem sikerül állást találnom x időn belül akkor leteszek mellé még valamit - titkárnőit, vagy esetleg azt, amilyen szakmában jelenleg "tanulok" - környezetvédelem, vízgazdálkodás/mérnök.
Rengetegen, akik olvassák az írásaimat, könyveimet, blogjaimat, humoros történeteimet stb. mind azt mondják, hogy legyek író - újságíró, könyvíró, bármiféle téren. Ez valamilyen mellékes munkába szerintem még bele is fér.
Gondolkoztam még az állatorvoson is, de rájöttem, hogy rengeteg árnyoldala van a szakmának - én nem tudnék elaltatni vagy kezelni egy szétmarcangolt állatot, nagyon közel állnak az állatok a lelki világomhoz.
Pár éve grafikus / rajzoló szerettem volna lenni (nagyon jól rajzolok) - de aztán elvetettem az ötletet.
Vagy olaj fúró mérnök vagy vmi bankár, de majd kiderül :D Szeretnék a tanulásomhoz megfelelő állást választani majd. (Ezt úgy értem, hogy mivel kitűnő tanuló vagyok nem akarok REMONDIS-os lenni :D.) De ha úgy alakul, akkor szivesen leszek cukrász, és a hobbim valszeg szkander, és/vagy röplabda lesz, mivel mind a kettő jól megy :)
Mi leszek, ha nagy leszek?
Talán már "felnőtt" fejjel kissé érdekes a kérdés, de elgondolkodtató. Talán jobban, mint bármikor.
Kislányként szerettem volna tanár lenni, pincér, fodrász, zongorista. Mikor mi újdonságot találtam. Elérkezett a gimnázium, így a grafika mellett döntöttem, hogy na én majd grafikus, lakberendező, dekoráció készítő vagy valami hasonló kézügyességis leszek. Teltek múltak az évek, elvégeztem a gimnáziumot. Eltelt egy hónap, 2, augusztust írtunk. Hirtelen jött költözés, új élet. Hogy ne kavarjak bele még jobban a nyugodtnak egyáltalán nem mondható életemnek, beiratkoztam a helyi pénzügyi okj-ra, hogy na majd én könyvelő, pénzügyi vagy titkár leszek, hisz a gimnázium alatt nagyon megszerettem a matematikát és a pénzes feladatokat. Eltelt 1 év, aztán mégegy. Elvégeztem az iskolát, elkezdődött a nyár.
És tudjátok mi a vicces? A mi leszek, ha nagy leszek kérdésre mindig tudtam válaszolni, most már viszont nem. Teltek múltak a hónapok, íródtak az önéletrajzok, pályázatok, és most a tél kezdetén még mindig itt toporgok egy helyben várva azt, hogy végre egyetlen egy helyről egy olyan értesítést kapjak, hogy felvéve.
Gyerekek! Mindenki összpontosítson a kitűzött céljaira, soha se adjátok fel félúton, soha ne kezdjetek bele mindig újba, csak egyet ragadjatok meg, de azt nagyon jól! Máskülönben úgy jártok, mint én, hogy csak vártok a csodára, hogy végre valaki valahonnan visszahívjon és azt mondja: ez leszel, ha nagy leszel, ide kellesz.