"Ahogy mindent szép sorjában végiggondoltam, rájöttem, hogy életemben először van egy barátom (...), aki tökéletesen megért. És akinek valaha is volt kapcsolata valakivel, akár csak öt percre is, annak ez fontos. Mert egyszerre csak nem éreztem úgy, mintha más világban élnék, hanem azt éreztem, hogy van egy személy, akit szeretek és tisztelek, aki megkapta a szívem egy darabját, és aki ugyanúgy érez, mint én. (...) Nem éreztem már olyan egyedül magam. Sőt, ennél is többet mondok: úgy éreztem, mintha lebegnék. -Cecelia Ahern- / Nem az a fontos, hogy nézünk ki, hanem hogy hol a helyünk a legjobb barátunk életében. A barátok azért választják egymást, mert éppen akkor éppen olyan emberre van szükségük. -Cecelia Ahern- / A barátság nem arra való, hogy valakit meggyőzzünk a magunk álláspontjának igazságáról, mindössze arra alkalmas csupán, hogy mások álláspontjait megértsük. -Wass Albert- / Forrás : citatum.hu
-Ady Endre- Őrizem a szemed: Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet. -József Attila- FLÓRÁNAK: Most azon muszáj elmerengnem: hogyha te nem szeretnél engem, kiolthatnám drága szenem, lehunyhatnám fáradt szemem. Mert jó meghalni. Tán örülnék, ha nem szeretnél így. Kiülnék a fehérhabú zöld egek, fecsegő csillagfellegek mellé a nyugalom partjára, a nem üres űr egy martjára, szemlélni a világokat, mint bokron a virágokat. Hajósinas koromban, nyáron, a zörgő, vontató Tatáron, egy szép napon munkátlanul, mint aki örömöt tanul, bámultam a Dunát, megáradt, libegtetett leveles ágat, úgy kanyarított sok fodort, deszkát harapdált és sodort olyan sok szép villogó dinnyét a sárga ár, hogy el se hinnéd és én se hinném el talán, ha nem tenéked mondanám. Piros almák is ringatóztak, zöld paprikák bicegve úsztak, most ez, majd az lett volna jó. S állt és bólintott a hajó. Ilyen lenne az űri szemle. Milyen szép! - bólintva mindenre, meglátnám, milyen kéken ég az ég, mely hozzád illenék. Mert a mindenség ráadás csak, az élet mint az áradás csap a halál partszegélyein túl, űrök, szívek mélyein túl, túl a hallgatag határon, akár a Duna akkor nyáron... Mert szeretsz s nyugton alhatom, neked én be is vallhatom az elmulástól tetten érten, hogy önmagamba én se fértem, a lelkem azért közvagyon s azért szeretlek ily nagyon.
VÁGYAK - Vágyak, ha szívemben járnak,/tündökölnek Napnak, virágnak,/tündér mesét mond lelkem néked,/tenyerem hordoz békességet.//Nékem csak azt add, mi néked/a legszebb, egyetlen örökséged!/Arcod, hajad, zöld szemed,/kincsemet rejtik; - A szívedet.//S mint részegnek, hogy oltsad szomjamat,/csókra csókkal enyhítsd hevült vágyamat,/had öleljem a világot; - Téged!/Isten teremtését; - A mindenséget!
Oké, köszi, meg/leírom.:xD A megfejtés addig tartott, amíg elolvastam. Ez volt:
- "Furcsa kakasod van, átműtette magát Tyúkká!? Mert a Tyúk tud tojni. A Kappan { herélt Kakas } meg azt sem tudja miről beszélünk." -valami ehhez hasonló. ( csak megjegyzem: nem vagyok Kakastök-pörkölt rajongó, ááááá...de más tökpörköltté sem. )
Üdv mindenkinek! Most nélkülözni tudok 36 kreditet, és egy nagyon jó kis rejtvény jutott az eszembe. Már ahhoz is gratulálok, ha ide eljutottál :D És tudod olvasni xD De mindegy, nem ez a lényeg. Itt a rejtvény:
A megoldásokat várom a nnnorbert@gportal.hu e-mail címre! :) És még egyszer: sok sikert mindenkinek