|
Kismadár a levelesben
Újra itt van az ősz. Nincs több strand, nincs nyaralás, se későig fent maradás este. Helyettesítik mindezt a sok mókás dolgot a, e gyönyörű évszak szépségei. Bár reggelente általában hűvös van, nekem nagyon tetszik, hogy a fák gyönyörű színarany ruhába öltöztek. Az öreg tölgyfák levelei már hullani kezdtek, s a gesztenyefákról kopogva hullanak a tüskés héjú vadgesztenyék. Már megkezdődött az iskola is sok gyermek bánatára (Akikhez én is hozzátartozom).
Éppen hazafelé jöttem az évnyitóról, amikor megláttam, hogy a fák tövébe sepert levél kupacban valami mozog. Kissé félve, de azért oda mentem és megnéztem, hogy mi az. Rögtön elszállt a félelmem mikor megpillantottam a levelesben lapuló kis madárfiókát. Szemmel láthatóan vacogott, gondolom fázott. Egy-két méterrel odébb megtaláltam a fészkét a földön. Biztos a szél fújta le. Szegény kismadarat nagyon megsajnáltam és hazavittem. Édesanyám annyira nem volt lelkes mint én, de engem nem érdekel. Teltek múltak a hónapok, már a télnek is vége lett. A kis madárkámból gyönyörű feketerigó lett, amire igazán nem számítottam. Anyukám azt hitte, hogy még aznap elengedtem.
-Kész az ebéd! Csirkepörkölt nokedlivel!- kiáltott anyám olyan hangosan, hogy meghalljam a padláson is. Mikor lementem a madarammal a kezemen, anya kedélyes arcáról eltűnt a mosoly.
-Mi az a kezeden?- nézett rám furcsán.
Én semmit sem szóltam csak kitártam az ablakot, hogy elengedjem a rigót. Csakhogy nem akart elmenni. Hiába biztattam, mint egy hűséges kiskutya , velem maradt, nem repült el. S azóta is minden évben tavasszal mikor itt a kikelet, s a madarak zenélnek, ő is kiül a párkányra és vígan csiripelni kezd. Engem ez oly nagy boldogsággal tölt el, hogy akár órákon át is képes vagyok hallgatni a madár zenét.
És ha következő életemben madár leszek, kétszer hangosabban zengem el majd nektek. Ha ti is láttok szenvedő élőlényt, segítsetek rajta, hisz meghálálja majd még. Én is így cselekedtem, ti se tegyetek másképp!
írta: Lana
|
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss hozzászólások
Akadt pár helyesírási, elírási hiba, pl. dolgot a, e gyönyörű, vesszőhiány, illetve mindig minden írásjel után szóközt kell rakni (gondolatjelnél is). Zárójeles megjegyzést nem kell nagybetűvel kezdeni, sőt, szerintem ez a megjegyzés elhagyható lett volna. Az igeidőkre jobban kell ügyelni, előfordult, hogy múlt időben kezdted a mondatot és jelen idővel fejezted be. A hibákat leszámítva a történet nagyon szép, tanulságos, és reméljük, sikerül vele mások figyelmét felhívni. :)