|
Egerek s emberek
Egy este, lemegyek kertembe, s keresztbe velem elmegy egy egerecske. Egyszerre kerekre meredt fekete szeme, s remegett nem verem e menten fejbe. Eszembe persze nem ez lebegett.
Elmerengtem e percben – ember lehetne e, ezen helyzetben? Fellegekben lenne ellenfele feje – megremegne e? Felszegett fejjel menne ellene, mert eledele lehetne veszve. Egyszerre fegyverkezne, s lelkendezve keresne sereget, felfegyverzett embereket.
- Emberek, egyszerre menjetek ellene, mert ez nem egy medve! Szemet vetett szerzett eledelemre! – s e jelre keze lenne megemelve.
Ezrek mennek erre, fel e fellegekbe emelt fejre. Nem engednek, eszeveszetten egyre verekednek. Nem esznek persze, mert rengeteg eledel elment fegyverekre. „Fegyverbe! Fegyverbe!” S menten esnek egynek, mert egy szeletke eledelt szerzett be. Ezt nem lehet, egy helyett e szeletke kellene ezernek!
Ezeken merengek, s egerem bezzeg elment messze, mert esze nem erre termett. Megszerzett, elcsent eledel szemekkel rejteke telve, rengeteg gyermeket nevelve fel ezzel telente. Egerecske, neked kellene nevelned embereket, mert te nemzetedre veted szemed, s nem ellenedre. Ehelyett emberek kergetnek egyre - „Egerek? Vesszenek!” – s egereket ejtenek vederbe, cseberbe, egyszerre egyet-egyet, persze.
Jelzem, lelkem nem emelkedett e percben, de egy remek terv pezseg fejemben. Egereket nem kergetek, egyet sem e kertben. Legyen e kertem menhelye egereknek.
|
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss hozzászólások
- szavak száma: sajnos nincs meg a 200 szó (198)
- kötelező szavak: pipa
Ez is nagyon tanulságosra sikeredett, de sajnos nem lett meg a 200 szó!