Csatlakozz te is!

Engem ez a kijelentés hosszasan és mélyen elgondolkoztatott.

Emlékeszem kisgyerekként nem fogtam fel mit is jelent a mondat valójában, és hogy mi rejtőzik a sorok között. Azt gondoltam magamban, hogy ez értelmetlen, hisz mindenkinek van anyukája, lázasan törtem a fejem, míg eszembe jutott, hogy mindenkinek csak egy anyukája van, de még így sem találtam értelmét. Miközben egyre nagyobb lettem és kamaszodtam, éltem minden napjaimat, teljesen megfeledkeztem róla. Pár nappal ezelőtt búcsút intettem anyukámtól, egy tárgyalásra indult a tengeren túlra. Elutazott és én egyedül maradtam otthon apukámmal. Sokat mérgelődtem magamban, hogy enyém az összes házimunka, amíg ő nem jön haza. Harmad napra, amikor elment, fent a szobámban az asztalomnál ülve, észrevettem hogy egy fehér cetli virít a táblámon egy felirattal, amit nem is vettem észre eddig, az állt rajta: „Ne feledd, Anya csak egy van” úgy ért ez a mondat mint egy villám csapás, teljesen felkavart és eszembe juttatta hogy még mindig nem jöttem rá mit is jelent. Ledőltem az ágyamra és gondolkozni kezdtem és lassan mély álomba merültem. Álmomban kisgyerekként egyes egyedül ültem egy csodálatos szép tengerparton, ahogy a lemenő nap visszatükröződött a fodrozódó víz felszínén és egy csapat sirály repült egyenesen a vörösen izzó nap felé ámulatba ejtő volt, de mégsem tudtam élvezni. A magány annyira elszomorított, hogy egy mély sötét több kiló méteres veremben éreztem magam. Egyszer csak valami arra késztetett, hogy megforduljak, mintha egy belsőhang az mondaná valami fontos van mögötted. És amikor hátrafordultam minden megváltozott egy gyönyörű női mosoly nézett le rám és engem elöntött a melegség. Nőből sugárzott a belső szeretet a sötétségben úgy ragyogott, mint a nap és olyan volt mint egy angyal és úgy közeledett, kecsesen és bájosan majd lassan leült mellém. Mindent beragyogott és immár a szépséges tengert csodáltam vele. Ami a legcsodálatosabb az egészben, hogy ez a csodálatra méltó nő, aki megtöltötte a szívemet szeretettel és a szomorúságból meg az egyedül létből boldogságot és melegséget varázsolt az ÉN anyukám. Ebben a pillanatban felébredtem és megértettem, amit ezek a varázslatos szavak rejtettek el a sorok között, minden megvilágosodott az arcomról könnyek folytak le és gyönyörű emlékeket idézett fel bennem. A jelentése amit oly rég kerestem: Az anya az egyetlen, aki önzetlenül tudja szeretni gyermekét és bármit meg tenne érte és melegséget tud hozni gyermeke szívébe, és akire bármikor, támaszkodhat és bízhat. Az anya olyan személy, akit nem lehet helyettesíteni, lehet más, de ugyan olyan sohase és nem vérhez kötött egy, mostoha anya is tud ugyan úgy szeretni, ha mindent képes feláldozni a szeretett gyermekérét.

Alig vártam hogy anya hazajöjjön és elmondhassam neki mennyire szeretem és megköszöni neki amit értetem tett egy forró csókot nyomni az arcára ami mindet elárul, elmesélni neki mire jöttem rá és boldogság könnyeket csalni az arcára.

Az nap este késő éjszaka kopogtattak az ajtón, amikor odaértem hogy ajtót nyissak egy fura érzés fogott el miközben nyílt az ajtó egyre feszültebb lettem. Az ajtóban egy rendőr állt.

- Jó estét kívánok, miben segíthetek? – szóltam udvariasan aggódás kisebb jelét sem mutatva.

- Jó estét kisasszony – szólt vissza és levette a kalapját és szívéhez emelte – Sajnos rossz hírt kell közölnöm az édesanyjával.

Ott abban a pillanatban tudtam mi fog következni és megállt körülöttem a világ

- Az édesanyja gépe a mi nap légörvénybe keveredett és a tengerbe zuhant és ott életét vesztette.

Összecsuklottam, a földre zuhantam a boldogságom egy pillanat alatt szertefoszlott, de még aznap arra is rájöttem, hogy az édes anya elvesztése a gyermekben, egy világot rombolhat össze… 

Súgó 1 hozzászólás

2010.09.03. 18:40 Hód :)