|
 BALICE TÖRTÉNETE
Egy szép nap reggelén a varázslófiú, Endre nagyon megéhezett, ezért előkészítette magának az abált szalonnát. Az első harapás után eszébe jutott a Pónilova, Sziszi, aki -gondolta- szintén éhes lehet. Kiment hát az udvarra, de a ló már a frissen nyílt gyermekláncfüvet rágcsálta. Megsimogatta a hátát, majd úgy döntött elszórakoztatja a háziállatát.
Odalépett a mókuskerékhez, és hajtani kezdett. Sziszi erre nagy nyerítést hallatott.
"Nevet. Hjaj, de szerethet ő engem!" - jutott Endre eszébe.
Ám főhősünk arra nem gondolt, hogy talán a nagy ricsaj zavarja a lovat..
Hosszú percekig ’nevettek’ együtt, de egyszer csak a fiúcskának az arcára fagyott a mosoly.
Rémülten nézett Sziszire, majd a váratlan vendégre, és ekkor nem tudta eldönteni, hogy magát védje, vagy az állatot.
Ugyanis a kapu ajtóban a szomszéd falu vérszívója, Vérescsepp állt.
Furcsa moraj törte meg a csendet. A vámpír gyomra korogni kezdett.
Sziszi kétségbeesetten tekintett gazdája felé, aki ekkor már a ház felé futott.
- Ne félj pacim! Mindjárt visszajövök! – kiáltotta.
Vérescsepp nevetni kezdett. De nem ám normálisan. Fülsüketítően élesen.
Megindult ő is a bejárat felé, és a lónak majd megszakadt a szíve, mikor a gonosz, figyelmetlenségében eltaposott egy szegény kis vakondot.
Ekkor Endre, mint ígérte vissza is jött, a varázspálcájával a kezében.
- Megállj te szörny! Majd én elintézlek! – rikoltott.
Az útról félve tekintett be az összegyűlt tömeg. Pár ember viszont olyanokat kiabált, hogy „Szurkolj velünk az erősebbik félnek! Na de melyik az?”
A vámpír ismét nevetett, de szólni nem szólt. Mikor újra elindult a fiú felé, az kimondta a visszavonhatatlan varázsszót:
- Abrakadabra!
A támadónak fennakadt a szeme, és egy hatalmas puffanással a földre esett.
Egy másodperc úgy telt el, hogy még a légy zümmögése sem hallatszott.
De aztán minden nő, és minden férfi hatalmas üdvrivalgásban tört ki.
Az egyikük megszólalt:
- 10 perc múlva mindenkit várunk a főtéren, hogy megünnepeljük Endrét, aki fiatal létére megölte azt, aki évszázadok óta von el egy-egy tagot a családjainkból!
A kisfiú zihálva rontott be a fürdőszobájába, ahol rögtön elővette a hajvasalóját, hogy ne úgy álljon a hatalmas szőr a fején, mintha a lova szájából húzták volna ki.
Mikor odaért a megbeszélt helyszínre, a tér közepére akkor vitték odafele a nyitott koporsóban fekvő halottat.
Közelebb lépett, és egy tábláról ezt olvasta le:
Itt nyugszik Vérescsepp, akit a szomszéd falu nagy varázslója, Óz ölt meg!
(??)
| 
Súgó
Frissítés
Friss hozzászólások
Ez meg az én saját véleményem volt. ennyi. :D