Csatlakozz te is!

A közösséghez

 
 
Chriss története
Versenyek  / Archív versenyek  / Történetíró verseny / Chriss története


CHRISS TÖRTÉNETE


Volt egyszer egy kicsi tetű, Ágostonnak hívták. Ágoston megszállott bélszín rajongó volt, a szobája is tele volt mindenféle bélszínnel. Volt neki rohadt bélszíne, penészes bélszíne, fagyasztott bélszíne és még sorolhatnám. Egy nap, mikor elment a bélszín boltba egy hirdetés majdnem kiszúrta a szemét (de komolyan, tök éles volt még rozsdás szögek is voltak benne).
- Hmm... Mi ez? - kérdezte csodálkozva Ágoston magától, mivel skizofrén volt szegény és elvette saját magát feleségül is, de az egy más történet.
Bélszín verseny! Elrejtettük Ausztráliába a világ legnagyobb bélszínjét! Aki megtalálja megkapja a bélszínt és hozzá még 1 tucat disznószemet!
- Erre jelentkeznem kell! - kiáltotta hangosan skizofrén barátunk, miközben mindenki megijedt és egy néni le is ejtette a tejet, ami kiloccsant és ki kellett fizetnie, pedig finom kakaót akart belőle készíteni unokájának. Nem is kellett több Ágostonnak, beugrott rózsaszín Hello Kitty-s automobiljába és útnak indult. (a kocsi a feleségéé volt, Ágoston kölcsön vette) Száguldozott az országúton kis skizofrén barátunk és közben legalább 2 egylábú csirkét elütött (1 perces csendet kérek). Mivel már késő volt, kis barátunk úgy döntött lepihen egy elhagyatott kastélyban, ami tele volt vérrel és hullákkal. Mikor betért a kastélyba találkozott 3 lábasfejűvel. A lábasfejű királlyal, feleségével, és szépséges (igazából bűn ronda) leányukkal. Ágoska szállást kért újdonsült barátaitól, kik bekísérték egy szobába ahol vagy 30 matrac volt egymáson. Ágos lefeküdt és máris elaludt. Eközben Szaniszló, lábasfejű király beosont és elrejtett egy icipici smaragdot a legalsó matrac alján. Éjjel Ágos-bágos felébredt mert nagyon kellett neki pisilnie, viszont nem mert lemászni a sok matracról ezért forgolódott egész éjjel. Másnap reggel a lábasfejű család izgatottan várta Ágostont.
- Hogy aludtál? - kérdezte Gizella, a lábasfejű királyné.
- Rosszul. Nem tudtam aludni egész éjjel. - válaszolta Ágos.
- KYÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ - kiáltott fel Eszmeralda a szépséges (bűn ronda) hercegkisasszony. - Te vagy az én jelöltem!
- Mi van? - kérdezte csodálkozva Ágoston, miközben már majdnem bepisilt.
- Tudod most lesz az ősztündér választó bál. Az iskolámban ugyan én vagyok a legszebb, de kísérő nélkül sosem lehetek ősztündér. - magyarázta Eszmeralda miközben dús hónaljszőrzetét fonogatta.
- És miért engem választottatok ki? - kérdezte Ágoston, a tetű ki már az idegösszeomlás szélén állt.
- Mert most olvastam azt a puhatestű királynős történetet ahol borsót rejtettek a csaj alá aztán nem tudott aludni és ő lett a királyfi választottja. - válaszolta Gizella királyné ki már készült, hogy kecskét lovagoljon.
- De én nem akarok. Lussssssta vagyok. Meg amúgyis mennem kell bélszínt keresni. - mondta tetű barátunk punnyadva.
- DE AKKOR IS JÖSSZ!!!!!!!!! - mondta démonian Eszmeralda, kinek feje (vagyis a lába) óriásira nőtt és egy egész világ alakult ki rajta. (ez volt az az időpont ahol már Ágos nem tudta visszatartani a pisilést...)
Eszmeralda megfogta Ágost és a fejére dobta. Ágoston pont egy kikötőben landolt. Teljesen depressziós lett, mivel úgy gondolta már sosem nyerheti meg a világ legnagyobb bélszínét. Elkezdett sírni, és annyira sírt, hogy elárasztotta Eszmeralda fejét. Ágos lefolyt róla és gyorsan autójába vetette magát, majd továbbindult Ausztráliába. A tetű csak vezetett és vezetett. Mikor már harmadszorra vezetett megállt, hogy kicsit megmozgassa lábait.Ekkor hatalmas zivatar csapott le rá. És mintha ez még nem lenne elég még Eszmeralda és futott utána. Ágos teljesen kétségbeesett. Nem tudta mit tegyen. Becsukta a szemét és azt kívánta, bárcsak Ausztráliában lehetne már. Mikor kinyitotta, arra ébredt, hogy egy kenguru épp püfföli piros boxkesztyűvel.
- Hurrá! - kiáltotta Ágoska.
Szerencséjére pont ott kelt fel, ahol az óriás bélszín volt. Odament, ekkor megjelent egy árus.
- Zsákbamacskát, zsákbamacskát vegyenek! - üvöltötte.
- Jól van veszek - mondta Ágostonka, hiszen már nem veszthet ezzel semmit.
Az árus adott neki egy zsákbamacskát. Ágos kinyitotta és kiugrott belőle  egy rohamosztag. A rohamosztagot Eszmeralda küldte. Szegény Ágoskát még most is üldözik, és soha nem kaphatja meg óriás bélszínét :(

3 hozzászólás
2009.10.27. 17:27
Chriss

Oké vettem :D Csak a végére már eluntam magam :D De következőnek nem az utolsó pillanatokra kéne hagynom ^^" 

2009.10.27. 17:21
superuser

A történet jól kezdődik, bár nekem kicsit sok a bélszín, pedig szeretem, de inkább egy féldisznót ennék nyársról, mert annak sokkal jobb az íze, különösen ha malacból készül, szaftosabb. Humorból nincs hiány, szokásos formádat hoztad, különösen mókás, amikor elveszel a részletekben. :D Egy a baj: a vége erőltetett lett, mert mindenáron bele akartad gyömöszölni a kötelező szavakat a történetbe. Tipp: ne gyömöszkélj, hanem "írd ki a végét", ergo inkább hosszabb legyen a sztori, és szellősebb. Mivel humorból ötös vagy, így nem lesz lapos a történet, ha szellősebbre hagyod.

2009.10.27. 16:43
Chriss

Én kérnék véleményt ^^

 

 
KEDVENC KÉP

Küldj be Te is képet! >>>

 
TÁRSALGÓ
 
HÍRFOLYAM
Friss hozzászólások
 
SZAVAZÁS
Te varázsoltál tavaszi kinézetet a portálodra?

Igen
Nem
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
HÍRLEVÉL
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
TÁMOGATÓK

AndreaSerlegBolt
UIP Duna Nemzetközi FIlm Kft
Horgolt Csoda
Moments