|
 ÉLMÉNYEIM EGY BIOSZÓRÁRÓL
Unalmas bioszóra volt… a lábasfejűeket vettük… Valahogy tényleg túl unalmas is volt, elméláztam… Kinn zuhogott az őszi zivatar, mindent láttam –a negyedik emeleti suli előnye-, az egész várost… Egyszer csak egy nagy kopp az ablakon… Kinézek az ablakon és mit látok? Egy smaragd-zöld ősztündér (bár nem tudom honnan tudtam ezt) repült neki az ablaknak. Kinyitottam és a kezembe vettem. Hirtelen minden lefagyott, megdermedt a világ. Az ősztündér elkezdetett beszélni:
-Helló! Most repültem ide egyenesen hozzád, Ausztráliából! - nah gondolom ez is kész, hozzám, mi a jó égnek és honnan tudjam, hogy nem csaló izééééé… vagyis Ősztündér, vagy mi a jó túrónégyzet, nah mindegy meghallgatom mi a Supernyunyut akar, aztán ha nem más, akkor ott a kuka –Egy rohamosztag követ a Bahamáktól, az automoiljuk már máris itt lesz. Csak te tudod megállítani őket, a mágikus-bélszín erejével. - Hoppá ez már nem zsákbamacska. Nagyon XD az egyszer biztos. Nah mindegy, Vég hallgatom, aztán ha nem más akkor betuszkolom a kukába.:
- Beszélj tovább, vagy BUMÁ-jl, vagy csinálj akármit, te akármi, vagy ki…
- Mindjárt itt vannak…
-Kik?
-Hát a rohamosztag.
-Milyen rohamosztag?
-Georg Washington-é!
- Mond, mit tegyek.
- Előszöris idézd meg a mágikus-bélszín erejét.
-Mi a jó túrót?
-Mindegy, csak mond utánam:
Akalamagó, akalamagó, bélszínt kér a potyos labda, hüvely gomba, abraka darabka bélszín hopp ala bimm!
- Akalamagó, akalamagó, bélszínt kér a potyos labda, hüvely gomba, abraka darabka bélszín hopp ala bimm! – és egyszerre két dolog történt, egy nagy adag nyers bélszín landolt a padomon és egy limó kötött ki az ablakban, amiből kiszállt egy rohamosztag, Georg Washingtonnal az élen…
-Most mi a jó eget csináljak? –kérdeztem ijedten, vagy lehet inkább őrülten?!
-Vágd közéjük a bélszínt!!! – ordított aza smaragd színű izé.
Közéjük is vágtam! És huh… Nagy fehérség, kiabálás, ordítozás, nevetés.
-Kelj fel, kelj fel… - Ordította a biosztanár.
Oppá, elaludtam…
|
Súgó
Frissítés
Friss hozzászólások