MARTINA TÖRTÉNETE
Volt egyszer egy híres munkás,
neve nagyon mókás.
Beka Kálmán a legény neve,
ismerte mindenki a helység fele.
Munka helye egy kikötő,
ahol a smaragd is gyönyörű.
De ez a Kálmán nagyon szegény,
álmodik is egy milláról a legény.
Kikötői munkája,
nem hoz sok pénzt a konyhára.
Asszonya, Rabsz Olga
olyan édes mint a karamella,
de fele olyan türelmes
az urához képest.
Két percet késett egyszer,
feje épp hogy repedt,
az asszony neki támadt
bunkósbottal, s faággal.
Szegény legény kórházat járta
asszonya utána kicsit megsajnálta.
Másnap hatalmas zivatar jön elő,
épp Ausztrália felé megyen ő,
s egy ősztündér állítja meg,
aki látja milyen szomorú ez.
Kérdezi tőle:
-Mi a baj legény?
Ő így válaszol:
-Semmi, csak egy zsákbamacskát vettem,
de nagyon szerencsétlen lettem.
Automobil helyett,
csak bélszín volt benne.
A tündér nem szerette,
ha sajnáltatják magukat előtte,
s egy rohamosztagot küldött e fiúra,
aki menekülni kezdett mikor meglátta,
hogy milliószámra jönnek a lábasfejűek,
rohant, ahogy csak tudta lábát szedte.
S mikor el tudott bújni,
megcsapta a fejét egy hír:
megszűlt Olga,kislány lett,Anna
pezsgőt bonott a leányra,
s egyből bement a kórházba.
Meglátta a lányát,
sírva fakadt tán.
Minden ügye jóra fordult,
felesége is meggyógyult.
Haza mentek mindhárman,
éltek is nagy boldogságban.
De ez tartott egy-két évig,
Anna nem szerette meg a bölcsit.
Kálmán és Olga elválltak,
sok vita volt halomszámra.
A szomszédok csak pletykáltak,
szegény Kálmánnak annyi lett volna,
ha drága húga, Panna,
nem ment volna utána.
Kérdi tőle:
-Normális vagy bátyám?
Nincsen eszed? Kisbabád van
gondoznod is kell őt,
nem csak Olgára hagyni a kisnőt.
Az feleli:
-Igen,igen ebben igazad van.
De mit ér az én életem ha bánatság van?!
Olga drágámmal is elváltunk,
s ki bánta ezt? Hát Anna lányunk.
Minden szépnek, s jónak tűnt,
tudom ki tette ezt, hát a mi kis tündérünk.
Panna csak néz, miről beszél ez?
-Ki ez a tündér??
-Hát az ősztündér, aki tönkre tette életem,
mert neki nem tetszettem,
s már egyszer rámküldte a nagy sereget,
mind lábasfejű emberke.
-Oké, de mit teszel ellene?
-Semmi, húgom, semmit.
Az én életemnek most lesz vége.
Így leugrott egy szakadékba,
és meghalt drága Olga ura.
|