|
 KÜLÖNLEGES ÁLOM
Egy nap már igyekeztem haza az iskolából, anya már biztosan aggódott, hol lehetek. Én sem tudtam szinte, hol vagyok, annyira elragadott a tavasz hömpölygő illata. De ez valójában nem a tavasz illata volt. Mikor Mari néni kertje mellett mentem el, a babarózsák illata csapta meg az orromat. Ezután az egyik iskola mellett mentem el. A figyelmem egy ferde csík ragadta meg a röppályán. Bámultam én azt sokáig, de nem is tudtam meddig. Mikor hazaértem, anya már a rendőrséget hívta, hogy bejelentse eltűnésem. Aggódva kérdezte tőlem: - Hát te meg hol voltál kisasszony? Úgy aggódtam érted! Mit csináltál kint az utcán két órán keresztül? - hadarta az anyukám. Ekkor visszagondoltam anyu szavaira: Mit csináltál két órán keresztül...Két óra? Hol voltam én addig? Valamit mégis ki kellet nyögnöm: Ssssétáltam... aaaa barátnőimmel. - mondtam rezgő hangon. - Aha, vagy úgy... - mondta cinikus hangon anyukám. Egyszerűen muszáj volt hazudnom, jaj, de mi van, ha megkérdezi a barátnőimet? Erre nem is gondoltam. Idegességemben már nem tudtam mást csinálni, hát a hörcsögöm és a nyulam alatt kicseréltem a forgácsot. Megéheztem, így lementem puszedlit venni. Ekkor szembejött velem egy ember. Remegés fogott el, és egyre csak felém jött... Jött és jött... Nem tudtam, mit csináljak, így hát inkább kikerültem őt. Hátrafordultam, és még mindig utánam nézett. Bámult, míg végül megállt. Én azonnal berohantam a boltba, megvettem a puszedlit, kifizettem, és a hátsó ajtón távoztam,mert az közelebb volt a lakásunkhoz. Pár napig még kérdezgettem magamtól... Ki lehetett az a férfi? Pár napig még rémálmok gyötörtek, de hamar elfeledtem az egészet. Egy nap, mikor apuval lementem a malomba, hirtelen megláttam őt... Azt a férfit... Rögtön szóltam apunak: - Apu,valamit nem mondtam el nektek. Az az ember, aki most is bámul, múlt héten, mikor a boltba mentem, akkor is nézett és... Ekkor a malomból tűz csapott ki,csak úgy szikrázott minden felé, és ekkor apukám azt kérdezte: - Milyen férfi? Nincs ott senki! Ekkor aztán végleg megállt bennem az ütő. Hogy lehet, pedig láttam, ott volt, nézett! És hirtelen...Felkeltem!Gyorsan kifutottam anyuhoz: - Anya,mikor aludtam el? - kérdeztem. - Miután hazajöttél a boltból, csak úgy futottál az ágyadba! Na ekkor még bonyolultabb lett minden. Ki lehetett "Ő"? Hát, nem tudom. Még csak fél öt volt, mikor felkeltem. Hogy ne legyek álmos,f elkapcsoltam a gépet, és megnéztem a G-Portál honlapját. Ezután már csak játszottam és játszottam, míg végül újra elaludtam. Megint a tüzelő malom, apa és az az ember. Álmomban apához bújtam, és odaszóltam a férfinak: - Ki maga? És hirtelen eltűnt a tűzben. Újra felkeltem. Körülnéztem, sehol senki, csak az asztalon lógó cetlire figyeltem fel. Ez állt rajta: Édesem, apáddal elmentünk vacsorázni a legközelebbi étterembe. Ha felkelsz, gyere utánunk! Szeretettel: Anya és Apa. Na, több se kellett, futottam a restibe, csakhogy a szüleimmel éppen elkerültük egymást. Én mentem, ők jöttek. Mikor beértem az étterembe, jól körülnéztem, de nem láttam őket. Ekkor megpillantottam a férfit. Gyorsan megcsíptem magam, ez nem álom! Mintha nem történt volna semmi, kisettenkedtem az ajtón. A férfi felállt. Én meg csak mentem és mentem, hazaértem! Jajj, de megörültem, anya, apa itthon és én is. Boldogan néztem a naptárat: Hmmm,márcsak három nap a névnapomig. Ez máris elvonta a figyelmemet arról az emberről. Ekkor apa elhatározta,hogy holnapután kivisz a malomhoz...Neeee! - gondoltam magamban. Mi fog történni? Jaj! Holnapután van. Indulunk. Megyünk. Ott vagyunk. Rezgek, mint a kocsonya, de mégis követem apát. A férfi ott van. Egyszer csak elkezd közeledni. Felböki a kalapját... Papa!-Azért követtelek, mert nem tudtam, mit vegyek neked nagyanyáddal a névnapodra. - Ó papa,igazán nem kellett volna! Nagyon megörültem, hogy nem valami idióta követett engem, hanem a papám.
Mollie (Victory), 2009.04.11.
|
Súgó
Frissítés
Friss hozzászólások
Köszi szépen(régen én voltam Mollie)