N. Bianka - Egy kis történet, ami nyáron kezdődött.
Elmesélek egy igen izgalmas történetet, ami július végén egy nagyon meleg nyári délutánon kezdődött.
Ültem a számítógép előtt, és háttérképeket néztem. Egyszer csak szembe jött velem egy karácsonyi kép. Nagyon meglepődtem, hiszen nyári képeket nézegettem. Annyira melegem volt, hogy fojt rólam a víz. Addig nézegettem a karácsonyi képet, hogy elkezdtem olyanokat keresni az interneten. Nagyon bele voltam feledkezve, mert észre se vettem, hogy Édesanyám bejött. Mikor megkérdezte, hogy mit nézegetek szinte ugrottam egyet. Mikor elmeséltem neki, hogy miért nem értette, de mondta, hogy nyugodtan. Végül is a nyárnak egyszer csak vége lesz. Tovább folytattam. Olyan sok képet találtam, hogy elkezdtem fázni. Eldöntöttem, hogy elmentem őket a gépemre nehogy elvesszenek. Mikor eljött a November eleje már nagyon nagy karácsonyi lázba égtem. Egyik este néztem ki az ablakon egy bögre kakaóval a kezembe és láttam, hogy szembe velünk a nagy tízemeletes ház egyik erkélyén éppen szerelik fel a szép színes fényfüzéreket. Megbabonázva néztem, amikor végre felkapcsolták. Színes fénye jel volt az éjszakában. Másnap este egyre több erkély és ablak volt kidíszítve. A város is kezdte felvenni a karácsonyi hangulatot. A boltok polcain már sorakoztak a játékok, csokoládék és persze az elmaradhatatlan díszek is. Az egyik nagy bevásárlóközpontba alig akartam eljönni a polcoktól. Anyukám már szeretett volna tovább menni, de én, még könyörögtem neki, hogy hagy nézegessem még egy darabig. Nagy nehezen belement. Szólt, hogy ő addig elmegy a kenyeres részhez, majd menjek oda. Boldogan bólintottam és már újra elvesztem abban a világban. Mellettem egy idős néni az unokájával volt. A kislány olyan 6 éves lehetett. Mosolyogva figyeltem amint az egyik polcról leveszi a nagy fehér medvét. Láttam az arcán, hogy nagyon szeretné. Ránézett a nagymamájára, aki pedig rám. Visszamosolyogtam és mentem Anya után. Mikor haza értünk kipakoltunk. Vettünk illatos gyertyát, melyet az asztalra helyeztünk. Decemberbe megvettük a fenyőfát is. Titkon reméltük, hogy a cicánk nem fogja bántani. Tavaly szerencsére nem nyúlt hozzá csupán megszaglászta. Szent este az asztalra még egy kis tálba alma is került. Anyukám finom zserbót készített mely nagyon ízlett a szomszédunknak is.
Izgalmas volt miként kezdődött az egész. Sajnálom, hogy elmúlik, hiszen számomra ez az egyik legszebb időszak. A tél, a karácsony és az, hogy együtt vagyok a családommal.
|