|
A rózsa éneke
2013.11.06. 05:09
Mikor megláttam a hatalmas kúriát, elakadt a lélegzetem. Komolyan itt fogunk lakni? A hatalmas területet tiszafákkal vették körül, s középen egy kerítés szelte ketté. Egyik oldalon a házunk, a kertünk és a halastavunk, másikon pedig egy régi gyár állt. Mikor megállt a kocsi, kipattantam belőle.
-Gyere Alexsis, nézd meg a szobádat! - kiáltott oda apám. A ház nem volt valami nagy, de hát nekem, a szüleimnek és az öcsémnek teljes mértékig megfelelt.
- Ez lenne az! - beléptem a kis helyiségbe. Takaros szoba, szép kékes zöld falakkal. Kinéztem az ablakon.
-Az meg mi? - kérdeztem a kinti kőépületre mutatva mely alig öt lépésnyire volt az ablakomtól.
-Az a pince lejárata. - megborzongtam, de gondoltam, ez legyen a legkisebb gond.
Néhány nap alatt a birtok jelentős részét felfedeztem. Gyönyörűnek találtam, csendesnek és tökéletesnek... azután egyik este rémálmom volt. Egy szőke hajú, kék szemű, négy éves forma kislányról álmodtam aki üldözött engem, s közben énekelt. Mikor a kislány elért engem, felriadtam...de még mindig hallottam a hangját. Tisztán és érthetően. Felettem volt és énekelt tovább.
'Kedves rózsám nyúlj a kék ég felé, A napsugár cirógat téged...'
A kislány hangja halkulni kezdett mintha egy alagútban hátrálna. Meggyőztem magam róla, hogy ez csak egy álom volt és visszaaludtam.
Másnap reggel épp a kertben játszottam a kutyámmal, amikor két nő sétált be a birtokra. Hosszú fekete kabátot és fekete fátylat viseltek. Elmondták, hogy mikor kicsik voltak, sokszor jártak ki erre a birtokra és ha megengedjük kicsit nosztalgiáznának. Körbesétáltunk hát, és közben régi történeteket meséltek. Aztán a pincelejáróhoz érve, mindketten megtorpantak.
-Mi a baj? - kérdeztem mikor az egyikük sírva fakadt.
-Tudod...afölött a pince fölött volt régen egy medence. Szerencsétlen kis Enikő alig négy éves volt mikor belefulladt....
|
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss hozzászólások
Lexy :D