Csatlakozz te is!

Anyák napja... Szerintem fontos őket megünnepelni, hisz neki öszönhetjük az életünket, azt amivé lettünk, a személyiségünk, a nevelésük során leszünk képesek boldogulni az életben. És az anya az egyetlen aki mindig támogatja a gyerekét, bármi is legyen a vágya. legalábbis az enyém ilyen :) Nagyon szeretem anyut, és most hogy van önálló keresetem (ösztöndíj) így meg is adok neki mindent amit szeretne, ugyanis nem vagyunk egy "gazdag" család, mondjuk úgy h eléldegélünk... De az anyák napja is igazából olyan mint a valentín nap. Azt nem nagyon szeretem, mert ha az ember szerelmes annak minden nap valentín nap, mert vele van a kedvese, és mindent megtenne hogy boldog legyen. És nem csak 1 napon! Így vagyok anyák napjával is, nem csinálok nagy felhajtást, mert minden nap a kedvébe járnék, és ha tehetem hozok neki meglepit :) Csak felköszöntöm, és kap egy kis meglepit amit nagyon szeretett volna (bár már kikönyörögte hogy oda adjam:D )

Ez a véleményem :) Szeressétek az anyukákat!

Szerintem nem olyan fontos az anyák napja, de nagyon jó hogy van.=) Már hetek óta készülünk az anyák napjára, ugyanis nagy meglepi lesz♥ úgy várom anyu arcát^^
Az osztállyal már egy ideje gyakoroljuk az énekeket (Mama kérlek, Piramis - Ha volna két életem), és valakik még gitározni is fognak. Verseket is tanulunk, és így összefüggő kis történetet, köszönetnyilvánítást szavalunk majd el. És az a legjobb, hogy a szülők azt fogják hinni, hogy szülőértekezletre jönnek, persze az ki volt jelentve, hogy "az osztálykirándulással" kapcsolatos, és csak anyukák jelenhetnek meg. Ez mellett még készítettünk saját kezűleg nárciszokat, és egy gyönyörű festményt♥
Szerintem ez a legnagyobb ajándék, amit anyu kaphat ezen a napon=)

Hát én még nem tudom, végülis mégiscsak egy hét az még... Május 2.-a még messze van, meg ha most vennék valamit, azt anya észrevenné XD anyáknapi ünnepségünk sincs az osztállyal, de én mindig ilyen kislányos tolltartót meg tollat meg ilyeneket veszek, mert anya ezt szereti XD igazából szerintem neki is teljesen mindegy hogy mit veszek, és nem érdekli túlságosan... Jó értelemben...! =D de igazán lehetne apák napja is, mint Amerikában... oké hogy az anyáknak sokkal több dolguk van de mivel fiú vagyok én nem nagyon fogom tudni megérezni XD ezért lehetne apák napja is... bár ha meggondolom az inkább később, mert apának sosem tudok mit venni... Szerintem érthető mire célzok mind a kettő féle mondatommal... De egyébként én is szívesen feltennék egy anyák napjás designt az oldalamra mondjuk 2-3 napig, de mivel animés, az nehéz lenne ;) üdv

A témának köszönhetően a lapomra írtam egy bejegyzést az anyák napjáról, elég hosszú lett. Nem másolom be ide, az oldalam címét pedig a hírdetés elkerülése miatt nem adom meg. :)
De a lényeg, hogy nagyon szeretem az ünnepet, mindig nagyon várom, és sosem veszek nagyon drága dolgokat, maximum egy tábla finom csokit, mert az még belefér. Szerintem a saját készítésű dolog okozza a legnagyobb örömöt. De ha nem adsz ajándékot, hanem csak felköszöntöd, az is nagyon jó, mert érzi, hogy szereted, és te is érezheted, hogy viszonozza. "Azt hiszem, legnagyobb durranás mindig a saját, kedves, őszinte, köszönő szavak." By: Adliz
De ne csak anyák napján szeresed, hanem minden nap. Mert ez a legfontosabb!

Hasonló gondolataim vannak a témával kapcsolatban, mint superusernek. Nem rossz, hogy van ilyen nap, de egyértelmű, hogy a szeretet, a köszönet kinyílvánítása, hogy felnevel, meghallgat, megért, félt, vigyáz ránk, minden naposnak kellene lennie. S ez a kedveskedés nem ajándékot jelent, kedves szavak, a segítség sokkal többet érnek. Drága anyukám is mindig mondja, mikor megkérdezzük, hogy mire van szüksége: már ha gondoltok rám, az boldoggá tesz, nem kell ajándék. Persze úgyis kap, és úgyis örül. Milyen is lenne, ha kijelentené, hogy már pedig ezt vegyétek meg nekem :D. Mikor kölykök voltunk, húgommal előszeretettel jártuk az utcákat május első vasárnapján, s amennyi virágot csak lehetett összeszedtünk :D, leginkább orgonát, mivel anyukám kedvenc virága. Most már sajnálom a virágokat xD, így ha kap is virágot, nem tépkedjük, inkább valami cserepeset veszünk. Gyerekként mindig mondtam verset is, nagyobbacskán írtam is neki.. Azt hiszem, legnagyobb durranás mindig a saját, kedves, őszinte, köszönő szavak.

Akkor kezdem. Nincsenek különösebben magasröptű gondolataim az anyák napjáról, viszont örülök, hogy van, mivel ilyenkor vehetek ezt-azt anyukámnak, aminek örül. Nyilvánvalóan nem csak ilyenkor kell kifejezni az érzéseinket irányába, viszont ilyenkor kötelező, és ezzel mindenki jól jár. Ha majd egyszer nagy leszek, és lesznek gyerekeim, akkor izgatottan fogom várni az anyák napját, de nem az ajándék miatt, hanem azért, mert látni akarom a gyerekeim arcán az izgatottságot. Az anyukát ideális esetben szerintem a legkevésbé érdekli, hogy mit kap, ám ellenben borzasztóan tud örülni annak, hogy a gyerek izgatottan várja és örömmel fogadja az ő pozitív reakcióját.

Virággal lassan úgy vagyok, hogy sehogy, ezért kerestem egy frappánsabb ajándékot:
http://www.libri.hu/konyv/mazsola-1.html

Mivel jellememből fakadóan inkább poénosra veszem a figurát, így a fenti ötlet esetemben abszolút nyerőnek ígérkezik.