Csatlakozz te is!

Mindig utáltam a nyarat. Mos komolyan! Mi a jó benne?!
Strandon minden második ember leég,ezerszámra árulják azt a förtelmet,aminek fagyi a neve....
Nem sokkal jobb a tél,amikor hóembert építünk,amikor a karácsonyfa aranysárga és piros díszekben ragyog? Á,úgyse érti meg senki.
Minden gyerek nevet a buborékfújós őrültségek láttán,de mire jó?
Na,mindenki azt gondolja,hogy őrült vagyok.
El is mentem egy szép nyári (szép?) napon egy kisebb kalandra,ugyanis a legjobb barátnőm,Laura elhívott túrázni. Szörnyű meleg volt,így hát hozott gyümölcsöt: alma és dinnye,minden mennyiségben. Szerencsére a hegyen volt egy kisebb szellőnek nem nevezhető dolog, és ez lehetővé tette számomra 1 méter megtételét olyan tempóba,ami olyan gyors sétának volt nevezhető,mintha egy hangya üldözött volna.
Na igen. Alaszkában,ahol felnőttem,nem ilyenhez voltam szokva. De sikerülni fog,remélem.
-Laura,álljunk meg!
-Nem,még nem is mentünk fel! Gyere!
-Holnap az új munkahelyemen kezdek.
-Tényleg? Hol?
-Egy kisboltban leszek eladó.
-Van egy olyan érzésem,hogy....
-Hogy eladó leszek egy ideig,aztán amikor szétsültem,felmondok.
-Nem ez volt a gondolatom,de tőlem....
Na igen. Éjszaka megsülök,nappal pedig egy 10000 fokos kemencében érzem magam,amire ráöntöttek még egy doboz gyufát. Furcsa elképzelés,nemde?
Most csak egy nagy medencére vágyok,mert úgy érzem,lázas vagyok,pedig csak 34 fok van.
Hirtelen megláttam barátnőm gondterhelt arcát.
-Mi van? - kérdeztem mosolyogva.
-Figyelj,eddig nem akartam elmondani,de.
-De???? - kérdeztem,mintha megőrültem volna.
-El fogok költözni.
-Mi? Hova?
-300 km-re innen. De figyelj,van webkamera,meg minden...
-Miért?
-Mert ott kaptam állást. De arra gondoltam,hogy.
-Mégse? - csillant fel a szemem.
-Jöhetnél velem!
-De az állásom....
-Most jössz vagy nem?
-Megoldom - sóhajtottam.
Másnap visszamentem a munkahelyemre,ahol a főnököm már várt.
-Oké,kezdheted is. De siess,sok a vevő!
-De figyelj.
-Semmi de! Hajrá!
-Fel akarok mondani!
-Mi? Már megint felmondanak...Ezt nem hiszem el...
-Elköltözök.
-Jó,de kérnék egy szívességet.
Tényleg nagyon sajnáltam,amiért első nap,csak úgy otthagyom,ezért rögtön igent mondtam rá.
-Fejtsd meg a Pálmafák rejtélyét! Tessék,egy térkép.
Megnéztem a kék lapra felrajzolt térképet,és megláttam a Hópillangó szigetet.
-Milyen idő van ott? - kérdeztem félve.
-Változó. Nagyon változó. Mínusz 20 fokról van,hogy felugrik plusz 20 fokra.
-Megoldom.
-Szóval. Meg kéne keresned a hópillangót.
Pár nap múlva már repülőn ültem.
Amikor megérkeztem,láttam egy kilátót,a térképen az volt a Hópillangó szobor helye.
Felmentem. Volt vagy 100 méter magas,legalábbis úgy éreztem. Folyamatosan nagyobb lett,amikor hirtelen megláttam egy ajtót. Beszaladtam. Az ajtó hirtelen bezárult. A kilátó összedőlt. Hirtelen hazarepültem Alaszkába,a régi házunkba.
Hirtelen rájöttem,mit kellett keresem: a Hópillangó hazavitt,oda,ahova már régóta vágytam.
Csak a végére ennyit mondok: Otthon,édes otthon....

írta: Sims24

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.