Karcos jégen széllel táncra kelnek,
Ki pozsgás arcú, kócos fejű gyermek,
Korcsolyáját mind lábára húzza,
Szent éjnek szép dallamát
mind kívülről fújja.
Fekete bársony palást rájuk terül,
A jótékony est fejük fölé kerül,
Várja őket haza a vacsora,
a szerető család,
S az ünnep szent, szép szólama.
És ím a jégen nyomuk után mi marad?
Egyetlen szó, mely lelkükből itt ragad
Nem más az, mint G, egy vonalka
s talán Portál kivehető alakja...
Nem kérdés már:
G-Portál.
Kellemes karácsonyi ünnepeket kíván
- személyem, ki a jégre nyomot hagyni kijár.
Fagyos e hónap
kíméletlen szele,
Boldogságtól túlcsordul
kicsi szívem fele.
E felében szikrázik
karácsony ünnepe,
S mi még belefér,
szeretet hangjegye.
S szívem másik oldala
dróthálós szövevény,
G-Portálról szóljon
e göcsörtös költemény.
A GP valódi családtag
lett nekem,
Szobámban lakik a
computeremen.
Bár nem dörgölőzik s
dorombolni nem szeret,
Minden áldott nap
honlapomra felmegyek.
Az ünnep sem ünnep ha
nincs internetem,
S nem láthatom
a kedvenc webmesterem. (nemnyali:D)
Adatok fent! :D A verset ma út körben találtuk ki bnőmmel mikörben jövünk haza a hóba a suliból. =P
Úton haza Egész úton hazafé azon gondolkodunk,
Vajon a jégen elesünk vagy takararunk?
Meséltem Nikimnek a G-Portálos akciókat,
Mondta, hogy lehet vesz egy honlapót még ma.
Megörültem, ugrándoztam,
A kocsma előtt meg egy nagyot hasaltam.
Nevettem is kacagtam,
Azán rohantam, mert jött egy kocsika.
Nikinek egy kemény beszólása:
Rádlép az autó, mint én a kutya kakiba.
Úgy röhögtem, hogy átestem az útpatkán,
A kocsmába meg énekeltek már.
Jut eszembe számtalan,
szebbnél szebb gondolat.
Ének órán átírtam az egyik dalt,
És azt énekeltem nagy hanggal.
A tanár kizavar, hogy máshol osszam meg tudásomat,
Ezért kint tovább énekeltem mese szerű dalomat.
Aztán vissza az útra,
Niki már várja, hogy folytassuk ezt a dalt.
Fejbe dobott minket két pisis,
Mi meg rájuk ordítottnk és a gatyóba ott a pisi. xD
Rohantak el mint az őrültek,
Mi meg szétröhögcséltük a fejünket.
Megyek is fel G-Pezni, G-P-re,
De előtte edzettem keveset,
Meg a gépre új vírus írtót tettem fel,
Hogy a hidegben nehogy lefaggyon, ejj.
A mikulás manói a gyárban robotolnak,
Az indulatok odaát egyre fokozódnak,
Nem bírja a népség, hogy parancsol az öreg,
Tüntetni vonul a déli-sarki tömeg!
Az északi sarkra, komám, ne is gondolj,
Egyetlen dolog van, mit fontolva fontolj,
Ha kívánság listát írsz az öreg Mikulásnak,
A dühös manók jönnek, késsel kettévágnak!
Kerek arc, szikra a fekete szemekben,
Gyilkos gondolat a golyóbis fejekben,
Egy dolog, mi jobban szembetűnik ma:
Nem más, mint a piros GéPé embléma!
Hímezve áll minden manókabáton,
Ott van a csúcsos manósipkákon,
Benne a kiscipők fekete talpában,
Sőt, ott van a mézeskalácsban!
Temesd el, haver, a tegnapot,
Itt most ők diktáljk a programot,
Hógolyóval felszerelt, fegyveres népek,
Ellenük kiállni én magam is félek.
A G-portál manók veszélyes szerzetek,
Útjukat nem állják a havas fenyvesek,
Vadul kántálva, vonulva hirdetik a mondatot:
"Karácsony elmarad, Mária mindent bevallott!"