Csatlakozz te is!

A közösséghez

 
 
2020 Téli történetíró - beküldött történetek
2020 Téli történetíró - beküldött történetek : D. Tímea - A legszebb ajándék

D. Tímea - A legszebb ajándék


A legszebb ajándék

December 23-án arra ébredtem, hogy a legjobb barátnőm, Betti hívott mobilon. Fölvettem és már mondta is a legújabb pletykát amit hallott. Hosszas beszélgetés után elköszöntünk egymástól, majd kimásztam az ágyból s a nappali felé vettem az irányt. A nappaliban édesanyám ült, újságot olvasott, az érkezésemre föl emelte tekintetét,  jóreggeltet kívánva megkért hogy menjek el az üzletbe zserbót venni. Felöltöztem s már útnak is indultam. A csúszós úton lassan haladva indultam a pékség felé, ami tőlünk 20 percnyi sétára van. Rengeteg emberrel találkoztam, volt aki fenyőfát vásárolt egy idős úrtól, voltak akik ajándékokat vásároltak, de voltak olyanok is akik már megvették amire szükségük volt és hazafelé tartottak. A nagy nézelődésbe megakadt a tekintetem Ákoson, aki előttem, kb 25 méterre ment. Ő az a fiu aki tetszik nekem a suliból, már tavaly óta oda vagyok érte, de ő mégcsak rám se néz. Az elmúlt héten nem járt suliba mert beteg volt, így jó volt újra látnom.Boldogság öntötte el a szívemet ahogy őt néztem. Arra ment amerre nekem is kell mennem hogy a pékséghez érjek. Betti mindig azzal biztat, hogy mondjam el Ákosnak mit érzek iránta, de én nemtartom jó ötletnek, ugyanis rengeteg lánynak ő tetszik a suliba, és ha másnak nincs esélye, pont nekem lenne? Rá néztem az órámra és 11 óra 48 perc volt. Eszembe jutott hogy a pékség 12 kor bezár ebédre és majd csak 13órakor nyit ki ujra, és elhatároztam hogy előre megyek és köszönök neki mikor elhaladok mellette, úgyis sietnem kell hogy időben oda érjek zárás előtt. Amikor márcsak egy lépésre voltam a hátánál, oldalra léptem hogy elhaladjak mellette, de meg csúszott a lábam és elestem,s közben az ő lábát is kirugtam . Ő hamarabb ált föl, s a kezét nyújtotta hogy segítsen nekem is,  közben meglepetten nézett rám. Legszivesebben elástam volna magam szégyenemben. Olyan cikinek éreztem az egész szituációt. 
Ahogy föl álltam, álltunk egymással szemben, és ő csak nézett. Elpirulva néztem rá, s így szóltam :
- Neharagudj, csak mecsúsztam és én nem akartam véletlen volt tényleg..
-semmi baj, olyan ismerős vagy, egy suliba járunk?
Na remek, még csak azt se tudja kivagyok.
Válaszra nyitottam a számat, de éppen egy idős úr haladt el mellettünk, fenyőfát cipelve, s a fenyő fa végével fejbe csapott. Óriási.
- úgy látszik ez nem a te napod -mondta Ákos
- hát ez pont nem - szólaltam meg, s folytattam - figyelj negharagudj tényleg, most mennem kell a pékségbe mert befog zárni és sietnem kell. 
-ne siess, már 12 óra. Egyébként én is oda tartottam. 
- ó, értem, mondtam kínos mosollyal. 
-gyere setáljunk addig eggyet míg nem nyit ki a pékség, benne vagy? 
Döbbenten néztem rá. Ez most komoly? Tuti álmodom.. 
-persze, jó ötlet.

Sétálás közben bementünk egy üzletbe, ahol rögtön éreztem azt az illatot, amit ilyenkor szinte minden házba lehet érezni, a fenyőfa illatát. Ebben az üzletben karácsonyfa díszeket, s egyéb karácsonyi dekorációkat árultak. Megakadt a tekintetben egy arany színű gyöngyfűzéren, nekünk is ilyen van otthon, de már régi, így vettem egyet. Az eladó, éppen almát evett, s a telefonját nyomkodta, csak annyira emelte fel a tekintetét hogy megnézze mit vásárolunk és hogy elvegye a pénzt. Az üzletből kilépve elindultunk a pékség felé. Sokat beszélgettünk. Elmesélte hogy júliusban volt a szüleivel Londonba és hogy milyen klassz helyen voltak ott. Rengeteget mesélt magáról, s én is magamról. 
A nagy beszélgetésbe azt vettem észre hogy megérkeztünk a pékséghez és nyitva van már. Bementünk együtt, meg vettük amit szerettünk volna, s együtt indultunk haza. Elérkeztünk ahoz a letérőhöz, ahol nekem lekellett térnem, igy elköszöntünk egymástól, rögtön fel is hívtam Bettit, hogy elmeséljem  mi történt, de nem vette fel a telefont. Mosolyogva sétáltam hazafelé, és azon járt az agyam, hogy lehet hogy sok minden elmulik, úgy mint ez az évszak, vagy ez az ünnepi időszak, de az amit iránta érzek, soha nem fog. 
Amikor beléptem a a lakásba, kaptam egy üzenetet messengeren, meg nyitottam és boldogan néztem hogy ő volt az. Ő írt nekem. 
Az egész napot végig üzeneteztük, s kiderült, hogy ő is abba a buliba fog szilveszterezni ahol én. Ez a legjobb karácsonyi ajándék amit kaptam az élettől, ez a mai nap. És remélem, hogy ennek lesz folytatása, sőt hiszem, hogy lesz. 

 

 
KEDVENC KÉP

Küldj be Te is képet! >>>

 
TÁRSALGÓ
 
HÍRFOLYAM
Friss hozzászólások
 
SZAVAZÁS
Te varázsoltál tavaszi kinézetet a portálodra?

Igen
Nem
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
HÍRLEVÉL
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
TÁMOGATÓK

AndreaSerlegBolt
UIP Duna Nemzetközi FIlm Kft
Horgolt Csoda
Moments