Csatlakozz te is!

A közösséghez

 
 
2020 Téli történetíró - beküldött történetek
2020 Téli történetíró - beküldött történetek : O. Janka - Júliusban Karácsony?

O. Janka - Júliusban Karácsony?


Júliusban Karácsony?

Az év legszebb időszaka ez bizony. Mindenki meg szeretné lepni a szeretteit és mindenki lázasan készül az év utolsó hónapjára, azon belül is három napjára.

Budapesten élt egy lány, akit úgy hívtak, hogy Kincső. Imádta a karácsonyt. Mindig azon gondolkozott, hogyan is őrizhetné meg eme csodálatos időszakot egész éven át. Akár nyár volt, akár ősz, mindig ezen járt a feje. Bármikor imádott visszagondolni arra, ahogy az apukája a fenyőfát beviszi a szobába és rá, valamint a testvéreire vár annak feldíszítése. Ennél is jobban szerette, nagymamáját a konyhában megfigyelni. Hiába a mákos bejgli és a zserbó mindig kötelező. Ki nem tudná ezt tökéletesen megsütni ha nem a nagymamája? Esetleg valami viccesebb emlék, amikor a keresztapukája belecsavarodott a fényfüzérbe, pedig már rég a házon lenne a helye. De sajnos az idő előrehaladtával, ez az időszak is csak egy emlék marad. Jövő évig nem lesz, aki zserbót sütne, vagy aki almát kandírozna. Kincső szomorú volt ennek tudatában. Miért nem lehetne mindig karácsony? Miért ne lehetnének az emberek mindig így együtt? A nagy júliusi melegben, hazafelé vette az irányt. Nem kellett neki sok, lement a pincébe, hogy előkeresse minden karácsonyi díszét ami csak van. Fenyőfát júliusban találni nagyon nehéz, de támadt egy ötlete. Az egyik üres falra rakta fel a díszeket és a fényfüzéreket. Igaz nincs fa, de legalább mutatós és a fal sem marad olyan kopár és üres. A tavalyról megmaradt díszek tökéletesen megfelelnek, a ház többi kis szegletét is kicsinosítani. Pár óra elteltével, büszkén nézett végig a kis lakáson. Hirtelen minden más lett a díszektől. Már csak a család hiányzik. De Kincső nem rest, amint tehette felhívta az embereket, akikkel mindig élmény a karácsony.

- Kincső te mit csináltál? -  lépett be nagymamája később, meglepve mint még soha szinte.

- Hát karácsonyozok. - válaszolta egyszerűen mosolyogva.

- De hát július van. - nevetett jóízűen nagymamája.

- Nekem mindig karácsony van. - vonta meg vállát Kincső.

A család többi tagja is hasonlóan reagált, amikor beléptek Kincső lakásába. Mindenki meglepődött. Ilyen, hogy júliusban karácsonyozik valaki nem túl gyakori. De miután mindenki rájött, hogy milyen jó is ez, hogy csak úgy spontán összejött a család, elkezdődött a karácsonyi nyüzsgés. Kincső nagymamája megint elkezdett zserbót sütni, az anyukája almát kandírozott és illatos narancs járta be a levegőt a hátban. Igaz nem volt hideg, nem volt hó és nem volt sehol sem máshol karácsony. Csak ott abban a bizonyos kis házban Budapesten. Nem volt ajándék vagy hétfogásos vacsora. De a család együtt volt és ez a legfontosabb. Akár csak tavaly, vagy tavalyelőtt vagy bármikor máskor. Díszek, illatos lakás, zserbó és bejgli, minden adott a hangulathoz. Ahogy a kisebbek az asztal körül futkosnak, az idősebbek pedig megbeszélik a történteket. Nevetnek, isznak, esznek és jól szórakoznak. Eltelik a délután és este az utolsó vendég is elmegy. Kincső lehuppan a kanapéra és elmosolyodik csak úgy magába. Igen ez is elmúlt egy délután alatt. De mi az akadálya annak, hogy ne lehessen bármikor egy ilyen nap mint ez a mai. A karácsony nem lehet egy egész éves ünnep, de nem is kell, hogy elmúljon pár nap után, amikor annyi időt fektet az ember az előkészületekbe.

Igen bármikor lehet fenyőfa a nappaliba, fényfüzér a háton, illatos narancs és zserbó az asztalon. Bármikor lehet karácsony. Még akár júliusban is.

 

 
KEDVENC KÉP

Küldj be Te is képet! >>>

 
TÁRSALGÓ
 
HÍRFOLYAM
Friss hozzászólások
 
SZAVAZÁS
Te varázsoltál tavaszi kinézetet a portálodra?

Igen
Nem
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
HÍRLEVÉL
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
TÁMOGATÓK

AndreaSerlegBolt
UIP Duna Nemzetközi FIlm Kft
Horgolt Csoda
Moments